Műsorvezető :
Ha azt a szót halljuk, hogy ,mák" akkor szinte mindenkinek kivétel nélkül egy növény jut eszébe. Ha
azt mondom, hogy mozaikszó - ami korunkra igen jellemző - akkor megpróbálunk minden betűnek
külön értelmet adni. A MÁK - a Magyar Áruk Klubját takarja.
A következő percekben Weinreich Lászlóval a MÁK-ról beszélgetünk.
Mátyás Zsuzsanna :
A Magyar Áruk Klubja mikor alakult meg, és milyen céllal ?
Weinreich László:
1995-ben alakultuk egyesületi kategóriában, mint társadalmi szervezet. Ezt néhány magánember
hozta létre, abból az egyszerű felismerésből, hogy valamit tegyünk a magyar piac érdekében.
Gondolunk arra, hogy mindenki a saját képességeinek megfelelően, a saját lehetőségeit figyelembe
véve próbáljon meg tenni annak érdekében, hogy a magyar termékek népszerűsége növekedjen.
Mátyás Zsuzsanna :
Ez a klub ez pécsi, baranyai vagy pedig egy országos hálózat ?
Weinreich László :
Az egyesület székhelye Pécsett van, és egy országos mozgalmat indítunk el, melynek elnevezése
,Hajrá, Hazai!" lesz.
Mátyás Zsuzsanna :
Mit takar az, hogy ,Hajrá, Hazai !" ?
Weinreich László:
A "Hajrá, Hazai!", mint jelmondat buzdít és ösztönöz arra, hogy vegyünk igénybe magyar
szolgáltatásokat, illetve egyre több magyar terméket vásároljunk.
Mátyás Zsuzsanna :
Ez azt jelenti, hogy a magyar piacról egyre inkább kiszorulnak a magyar szolgáltatók és a magyar
termékek, hogyha egy kampányt kell létrehozni, hogy visszaforduljunk a saját termékeink felé ?
Weinreich László :
Kicsit pontosítanék, a termékek nem szorulnak ki. Hiszen jelenleg a magyar termékek ott vannak a
piacon, sőt észrevehető mennyiségben.
Egyszerűen azt szeretnénk elérni, ha a magyar termékek nem tudják felvenni a versenyt a multicégek
termékeivel, - gondolunk itt a reklámkampányokra - egy-egy multicégnek több milliárd forintja van
arra, hogy egy-egy terméket reklámozzon Magyarországon (itt éves keretről beszélünk) - azt hiszem
nemhogy a kisvállalkozások, még a nagy magyar vállalatok sem engedhetik meg maguknak, hogy
ezzel a költségnagysággal versenyezzenek. Ezért szeretnénk megvalósítani azt, hogy összességében a
magyar termékek népszerűsége növekedjen, és ily módon közvetve az egyes termékek
népszerűsége, érdekeltsége is növekedjen a kampány segítségével.
Mátyás Zsuzsanna:
Megkérdezném azt, hogy a Magyar Áruk Klubjának alapító tagjai, illetve tagjai milyen emberek ?
Ezt most úgy értem, hogy vállalkozók, vagy pedig egyéb olyan kiszolgáló területen dolgoznak, ahol a
saját bőrükön tapasztalták meg ezeket a problémákat ?
Weinreich László :
A Magyar Áruk Klubja alapítói magánszemélyek voltak. Azonban az elmúlt két év alatt egyre több
termelő, vállalkozó csatlakozik a törekvéshez.
Egyszerűen azért, mert mindenki a saját bőrén érzi azt, hogy a piac a reklámhatások egyre jobban
szorítják a vállalkozásokat. A magánemberek pedig szeretnék azt, ha hosszútávon munka-helyek
teremtődnének és ily módon munkához juthatnak
Mátyás Zsuzsanna :
És hogy lehet valaki ennek a klubnak a tagja, és akkor mit tehetnek, ha belép ebbe a klubba ?
Weinreich László :
A klubnak illetve az egyesületnek bármilyen magánszemély, vállalkozás, jogi személy tagja lehet.
Egyszerűen meg kell keresni irodánkat, és szinte minden tagunknak más-más szolgáltatást tudunk
nyújtani. Tehát, megpróbáljuk kialakítani azt, hogy egy-egy vállalkozásnak, miért érdeke a
magyarságát kihangsúlyozni, és a saját reklámtevékenységében ezt feltűntetni, vagy erre hivatkozni.
Mátyás Zsuzsanna :
Mi van az olyan cégekkel, amelyek magyar és külföldi tulajdonosokkal együtt vannak, illetve félig
magyar, félig külföldi termékeket gyártanak ?
Weinreich László :
A Magyar Áruk Klubja fontosnak tartja, hogy a külföldi tőke jelen legyen a hazai piacon, hiszen
ennek segítségével lehet a nagyobb beruházásokat megvalósítani. Természetes dolog, hogy abban az
esetben, hogyha egy külföldi tulajdonú cég Magyarországon termel egy-egy terméket, gondolok itt a
multik egyes termékére, az magyarnak minősíthető.
Arra vonatkozóan, hogy mi a magyar termék illetve mi a magyar szolgáltatás, egy egyszerű normát
dolgozott ki az egyesület, illetve részt vettünk egy konferencián, ahol több társadalmi szervezet,
vállalkozó és érdekvédelmi szervezet elfogadta azt, hogy mi a magyar termék, mi a magyar
szolgáltatás. Ezt nagyon egyszerűen úgy lehet meghatározni, hogy amennyiben egy-egy termék ötven
százalékban Magyarországon készül, azt magyar terméknek tekintjük. Szolgáltatóknál viszont azt
tekintjük fontosnak, hogy minél több munkatársat alkalmazzanak.