Marketing & Menedzsment 1998. február Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Áruk Klubja Egyesület 1995. augusztus 1-jén alakult azzal a céllal, hogy létrehozzon egy átütő erejű, a termékek magyar eredetét hangsúlyozó programot. Egyesületünk 1997 májusában "Hajrá, Hazai!" elnevezéssel piacvédelmi akciósorozatot indított, a magyar áruk keresletének, presztízsének, versenyképességének javítása érdekében. Úgy érezzük, hogy a hazai vállalkozások, és a honi gazdaság helyzetén csak egy egységes összefogásra építő programmal tudunk változtatni. Kampányunk sikere érdekében szükségünk van az országos nyilvánosságra. A média segítségével információt szerezhetnek a gazdaság szereplői, a fogyasztók a "Hajrá, Hazai!" kampányról, egyúttal megismerkedhetnek törekvéseinkkel és az akcióban rejlő lehetőségekkel. Szeretnénk elérni, hogy a sajtó rendszeresen foglalkozzon társadalmi célú kampányunkkal, hiszen ezzel elősegíti annak eredményes működését. Bármilyen együttműködést, bármekkora felajánlott médiatámogatást - "MÁK-szemnyi" segítséget is - szívesen fogadunk. Üdvözlettel:
"Elgondolkozva eszem a reggelimhez a Milli vaníliás krémtúrót, és közben azon gondolkodom, hogy hát igen, külföldön tudnak krémtúrót és joghurtot csinálni. Kiváló minőség, ízléses csomagolás és rajta a felirat: Hajdúböszörményi Sajtüzem. Ja, ez magyar termék? Akkor nem is olyan finom..." Garai Ágnes (Observer Híradó) MAGYAR ÁRUK KLUBJA (MÁK) Az egyesület filozófiája: A Magyar Áruk Klubja Egyesületet néhány magánszemély alapította abból az egyszerű felismerésből, hogy ha a hazai fogyasztó a magyar termékek vásárlását részesíti előnyben, az kihat azok minőségének és küllemének javulására, sőt hosszú távon a magyar gazdaság fejlődéséhez, munkahely teremtéshez is vezet. Ezáltal egy kedvező kép alakulhat ki a magyar termékekről a külföldi piacokon, és az ország imázsa is jelentősen erősödik. Legfontosabb feladat a társadalmi összefogás: A Magyar Áruk Klubja Egyesület kampányt szervez a honi ipar védelmére, és a fogyasztókat rendszeresen tájékoztatja arról, milyen lehetőségek rejlenek a hazai termékek vásárlásában. Egy ösztönös összefogást, önvédelmi reflexet kell kialakítani a gazdaság szereplőiben, és természetesen a vásárlókban is. Azt kell közösen elérnünk, hogy országosan "köz"-tudatba kerüljön a hazai piacvédelem fontossága. A gazdaság szereplőit, és főként a végső felhasználókat, vagyis a hétköznapok vásárlóit kell tájékoztatni, meggyőzni arról, hogy érdemes magyar termékeket vásárolni. Magyar termék vásárlásával a fogyasztó végső soron önmagán segít. Érezzék az emberek - a fogyasztók, a termelők, a kereskedők -, hogy egy olyan akcióról van szó, amelyből mindenki kiveheti a részét, és ez mind a maga, mind a társadalom hasznára válhat. Az egyesület céljai : - A magyar termékek piaci fogyasztásának, keresletének fellendítése Az egyesület tevékenysége : - Hazai piacvédelem megszervezése Lapunk támogatja a MÁK munkáját: indulásként a klub ismertetőjének rövidített változatát közöljük. Reméljük, sikereikről is lesz módunk hírt adni a későbbiekben! ( A szerk.) Mi tekinthető magyarnak ? 1995. november 7-8-án a Nemzeti Termék, Nemzeti Szolgáltatás Konferencián olyan követelményrendszert dolgoztunk ki a magyar termékekre és szolgáltatásokra, mely a nemzetközi előírásokkal is összhangban van. Az alábbi követelményrendszert számos cég, szakmai szervezet, köztestület írásban dokumentálva elfogadta és alkalmazását ajánlja. Magyar szolgáltatónak tekintjük: azt a gazdasági társaságot, társadalmi szervezetet vagy magánszemélyt, amely/aki min. 90%-ban magyar állampolgárokat foglalkoztat. Magyar terméknek tekintjük: Magyar szolgáltatónak tekintjük:B azt a gazdasági társaságot, társadalmi szervezetet vagy magánszemélyt, amely/aki min. 90%-ban magyar állampolgárokat foglalkoztat. Magyar gyártónak tekintjük: Már Széchenyiék is... A hazai piac védelme nem újkeletű. Már az 1840-es évek reformpolitikusai, Kossuth és Széchenyi vezetésével elindítottak egy mozgalmat a honi ipar fejlesztésének, fellendítésének érdekében. Kossuth Lajos igazgatása alatt 1844-ben megalakították a Védegyletet, amelynek tagjai kötelezték magukat arra, hogy nem vásárolnak importcikkeket külföldről, ha azt itthon is gyártják. E fogadalmukat akkor is megtartották, ha a külföldi termék olcsóbb volt, mint a hazai. Konkrét program híján a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagyott, és a kezdeményezés 1-2 éven belül megszűnt. A következő évtizedekben is felfedezhetők apró csírái e törekvésnek, ám szervezett formát nem öltött. A XIX. század végétől ismét új lendületet vett a hazai termékek vásárlásának propagálása, a termékek gyártóhelyének feltüntetése, a magyar áruk minősítése, a hazai piac védelme. A Hungária márkanévvel jelzett cipődobozra ezt a feliratot nyomtatták: - "Magyar pénzért, magyar árut végy" - "Magyar munkás készítménye, Magyar haza reménysége". A mai számla (nyugta) elődjén, a számolócédulákon is próbálták a magyar öntudatot fejleszteni. Egy 1928-as számolócédulán ez olvasható: - "Magyar tervet magyar észből, Magyar árut magyar kézből!" - "Pártoljuk a magyar ipart ! Pártoljuk a mezőgazdaságot!" A hazai termékekre vonatkozó egységes jelölés (logo, védjegy) azonban mind a mai napig nem jött létre. Hiányzik tehát egy átütő erejű, a termékek magyar eredetét hangsúlyozó program, amely aktív marketing-tevékenységgel segíti az egyes törekvések megvalósítását. E törekvések koordinálása érdekében jött létre a "Hajrá, Hazai!" elnevezésű piacvédelmi akciósorozat, melyet a Magyar Áruk Klubja Egyesület felügyel. Fontos-e a származás jelzése ? A Magyar Áruk Klubja felmérést végzett arra vonatkozóan, hogy a magyar gyártók
és szolgáltatók esetében mennyire gyakori és változatos a vállalkozások
magyar voltának jelzése. - 2112 vállalkozás elnevezésében szerepel a "MAGYAR", Megkérdeztük... ha választhatnak, magyar árut vesznek vagy külföldit ? - magyart 36% Mi alapján tudják megállapítani egy termékről, hogy magyar vagy import? - feliratozás 53% Fontosnak tartják-e, hogy inkább magyar árut vásároljanak? - igen 59%
Hajrá, Hazai! Országimázs Mozgalom
|