Hajrá, Hazai !

Sajtó - Írások rólunk, sajtóközlemények | Írások rólunk

Népszava 1997.08.25.

Két éve sikeresen működik a Magyar Áruk Klubja

Magyarországon a fogyasztók 50-54 százaléka tudatosan vásárol hazai terméket, 20-30 százalékuk pedig befolyásolható a hazai árucikkek kiválasztásánál - állítja Weinreich László, a Magyar Áruk Klubja (MÁK) egyesületének elnöke. A magyar gyártók általában nem tudják felvenni a versenyt a multinacionális cégek reklámhadjárataival, ezért a MÁK megítélése szerint közösen kellene a magyar termékeket hirdetni. Ennek felismeréseként hirdették meg a "Hajrá, Hazai!" elnevezésű országos piacvédelmi kampánysorozatukat.

A magyar termékekkel kapcsolatban a fogyasztók véleménye erősen megoszlik. Vannak, akik előnyben részesítik a magyar termékeket, de a vásárlók többsége inkább a külföldi árucikkek minőségében bízik. Weinreich László elmondta, hogy Magyarországon megközelítően 350 ezer a vállalkozások száma, és ezeknek csupán egy százaléka tünteti fel termékén, hogy magyar áru.

Az egyesület felmérése szerint 152 ezer bejegyzett vállalkozás közül 2112-nek az elnevezésében szerepel a "Magyar" szó, 1557-ben a "Hun", a "Hungaro" és a "Hungary". A "hazai" megjelölést csupán 13 társaság választotta, a "Pannónia" pedig 295 cég nevében fordul elő. Magyar terméknek tekinthető - mondta Weinreich László, amelyet teljes egészében Magyarországon gyártanak, illetve az előállításhoz felhasznált import anyagok, szolgáltatások aránya nem haladja meg a termelői ár 49 százalékát.

A Magyar Áruk Klubja két éve alakult meg azzal a céllal, hogy a hazai árucikkekre vonatkozóan egységes jelölést (logo, védjegy) létrehozza, és szorgalmazza, hogy a hazai terméken olvasható legyen: Magyarországon készítették. A szervezet elnöke elmondta, hogy a magyar gazdaság fejlődését eredményezhetné a hazai termékek előtérbe kerülése a külföldi árucikkekkel szemben. Az egyesület a vásárlóknak mégis azt tanácsolja, hogy csak akkor vegyenek magyar terméket, ha annak minősége azonos a külföldiével, ára pedig alacsonyabb.

A hazai piac védelme nem új keletű. Már az 1840-es években megalakították a reformországgyűlések ellenzéki politikusai Kossuth Lajos igazgatása alatt a Védegyletet, amelynek tagjai kötelezték magukat arra, hogy nem vásárolnak importcikkeket, ha azt itthon is gyártják.

E fogadalmukat akkor is megtartották, amikor a külföldi termék olcsóbb volt, mint a hazai - mondta Weinreich László. A XIX. század végétől pedig megjelentek a vásárlásra buzdító feliratok. A Hungária márkanévvel jelzett cipősdobozra például azt nyomtatták rá, hogy "Magyar munkás készítménye, magyar haza reménysége!" , illetve "Magyar pénzért magyar árut végy!". Ma Magyarországon a Kiváló Áruk Fóruma, a "Hazai termék, hazai munkahely" H+H, Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék (REKMAT) és a Vásárolj Magyarul jelöléssel találkozhat a termékeken a fogyasztó. A (H+H) jelölés leginkább folpackon és alufólián található, de látható a Caola és a Herbária gyógynövénykészítményein is. A REKMAT koronás védjegyét a Danone joghurtok és a PICK termékek viselik.

Weinreich László elmondta, a MÁK azt szeretné elérni, hogy a magyar termékek iránti bizalom növekedjen. Külön hangsúlyozta, hogy a fogyasztókat nem arra akarják ösztönözni, hogy válogatás nélkül vásároljanak magyar termékeket, hanem arra, hogy a boltok polcairól a minőségi termékek közül inkább a hazait emeljék le.

Kiss Aranka

vissza lap tetejére