magunkról sajtó hírek partnereink kapcsolat keresés vendégkönyv menü

 

 

Sajtó - Írások rólunk, sajtóközlemények | Írások rólunk

Egy konferencia tapasztalatai

"Olly kincset osztani meg tíz millió polgártársainkkal, mely a megosztás által nem fogy, csak az irígység ellenkezhetik, ... csak azon érdek erős, mellyben sokan osztoznak, s mellynek föltartása sokaknak szívén fekszik..." (Kossuth Lajos: Az öröklött nemzetfelfogás megújításáért, 1833 tavaszán)

A Magyar Áruk Klubja Egyesület (Pécs) 1997-től szervezi Hajrá, Hazai! elnevezésű országimázs kezdeményezését. Az egyesület 1998-tól minden évben megrendezi hagyományos fórumát, melynek célja az országimázs alakításában érdekelt és érintett vállalkozások, szakmai és civil szervezetek valamint a magánszemélyek "mozgósítása" egy egységes kezdeményezés megvalósítása érdekében. Az idei rendezvény június 29-én volt, melynek helyszínéül a Pécs Expó adott otthont. A fórumhoz kapcsolódóan foglalkozunk az országimázs alakításával és a hazai kezdeményezésekkel. Weinreich László elnökkel az esemény kapcsán az imázsról beszélgettem.

SANSZ: Az imázs meghatározásában sokan, sokféleképpen vélekednek. Neked, mint az egyesület elnökének mit jelent ez a szó?

W.L.: Egy vállalkozásnak, szervezetnek, de akár a magánszemélyeknek is ahhoz fűződnek érdekei, hogy milyen vélemények, elképzelések, képzetek alakulnak ki róluk, tevékenységükről. Az imázsunk tudatos alakítása, formálása fontos marketingkommunikációs és PR eszköz, mivel viselkedésünk, magatartásunk, meggyőződésünk jelentősen befolyásolhatja a partnereinkkel, a fogyasztókkal, s a vásárlókkal kapcsolatos viszonyunkat. A piacgazdaság következtében a gazdasági versenyben egyre több hasonló - vagy szinte azonos - termék és szolgáltatás küzd a fogyasztó bizalmáért. A termékek egyes tulajdonságaiban a versenyzés már szinte lehetetlen, így valamiféle többletértékkel - a bizalom értékével - kell ezeket felruházni. A szervezeti/vállalati imázst és a termékimázst általában nem választhatjuk el egymástól, ezek kölcsönhatásban állnak egymással, összefüggnek. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg a vállalat és a gazdaság között. A gazdaság és a társadalom imázsát tükrözik a sajtóban megjelent cikkek, írások, kritikák. Míg ezeket hosszabb távú tendenciák határozzák meg, addig egy szervezet imázsát rövidebb idő alatt ki lehet alakítani, vagy éppen át lehet formálni. Hasonlóan beszélhetünk az egyén és a társdalom (vagy akár ország) imázsáról, képéről.

SANSZ: Hogyan közelíted meg az országimázs fogalmát

W.L.: Amíg a társadalom egy-egy tagjának képe viszonylag könnyen formálható, addig az ország egészének imázsát már nehezebb befolyásolni. Az ország imázsának alakítása épp olyan összetett, vagy talán még bonyolultabb folyamat, mint a gazdaság imázsának alakítása. Érdekes és sajátos imázs-típusnak tekinthetjük az országimázst, mely szemléletében és tartalmában átfogja, illetve kihat az adott ország termékeire, különböző márkáira és szervezeteire, kultúrájára, vállalkozásaira, illetve ezeknél még némileg több is. Az országimázs alakítása nem egyszerűen gazdasági törekvés. El kell fogadnunk, hogy az országkép alakítása nem csak a vállalkozások anyagi helyzetén múlik, - annak szerves része a hazai kultúra, az idegenforgalom, az ország "köztisztasági" helyzete, a társadalom viselkedési szokásai is és még számos nem feltétlenül gazdasági kötöttségekkel járó összetevő… El kell fogadnunk, hogy az Európai Uniós csatlakozásunk részévé kell, hogy váljon a fogyasztói magatartásunk megváltoztatásának szükségessége is. Az országimázs egyben jelenti az adott népről, országról, az adott nemzetről kialakított képünket. Lehetnek ezek tapasztalatok, vélemények vagy hírek, melyek egyben pozitív, vagy negatív érzéseket közvetítenek, akár objektív, akár szubjektív komplex pszichológiai megközelítésből. Az országimázs tehát nem más, mint a nemzetről/országról szerzett információk összessége!

SANSZ: Eddig milyen jelentősebb hazai kezdeményezések voltak az országimázzsal kapcsolatban?

W.L.: Az országimázs alakítására háromszor volt már hazánkban -az utóbbi 20 évben - próbálkozás. A különböző kezdeményezések elsősorban az egységes "országjelkép" megvalósítására. Ezek a kísérletek (1980, 1985, 1988) már az imázsalakítás egyik eszközével a jelzésrendszerrel foglalkoztak. Az előzmények után készült el a magyar idegenforgalom (Magyar Turizmus Rt. által vezényelt) legújabb tervezete - mely Magyarország elnevezését tartalmazta magyar és valamennyi felhasználási nyelven. Ennek egy évszámmal és országhatár kontúrral kiegészített változata vált először a Millecentenárium évében, 1996-ban a koncentrált - és államilag irányított - idegenforgalmi kommunikáció központi jelképévé. Néhány év alatt az évszám és az országhatár körvonala lemaradt a nyomtatott megjelenésről, csak Magyarország elnevezése szerepelt kiegészülve egy új elemmel, a három egymást takaró nemzeti színekben megjelenített szív motívummal.

SANSZ: Mit tud tenni a Hajrá, Hazai! az ország imázsának érdekében?

W.L.: Még az első Országimázs Vitafórum (Pécs-Expo,1998. június 30.) álláspontja, és határozata alapján: "A Hajrá, Hazai! mozgalom kiszélesítéséhez és népszerűsítéséhez a Vitafórum szükségesnek találta a téma iránt érdekelt és elhivatott szervezetek, vállalkozások bevonását és koordinálását. A program és annak szerves részét képező jelképrendszer (országvédjegy, országjelkép) kialakítására megfelelő szakmai, gazdasági és társadalmi kompetenciával rendelkező szervezeteket kell bevonni. Az érdekelt szervezeteket a program felkéri partnerségre." E gondolat alapján a Hajrá, Hazai! program felvállalta a téma iránt érintett - elsősorban civil - szervezetek és szerveződések koordinálását.

SANSZ: Köszönöm a beszélgetést! (Kollár Csaba)

 

vissza   lap tetejére

 

Hajrá, Hazai! Országimázs Mozgalom
Magunkról | Hírek | Sajtó | Partnereink | Kapcsolat | Vendégkönyv | E-mail
A honlap megtekintéséhez 800x600-as felbontás, 16 bites színmélység
valamint a Netscape Navigator vagy az Internet Explorer 4-es változata szükséges.
© Netmester Produkció 2000- Infocsoport | Alufelni