Új Kelet 1997. december 06. Hazai piacvédelem Köztudott, hogy a magyar termékekkel kapcsolatban a fogyasztók véleménye erősen megoszlik. Ám azokkal az előítéletekkel szemben, amelyek az utóbbi évtizedekben kialakultak, mások eltérően vélekednek. Vannak akik előnyben részesítik a magyar termékeket, sőt határozottan büszkék a hazai gyártmányokra. Talán nem is gondolnak arra, hogy a magyar cikkeket magyar emberek állítják elő magyar gyárakban, így a hazai gazdaság vérkeringésében mozognak. Ha minél több hazai termék kerül az Ön kosarába, fokozni kell a termelést, növelni kell a munkahelyek létszámát, így egyre több dolgos kézre lesz szükség. Csökken a munkanélküliség, kevesebbet kell fordítani az állástalanok ellátására, több pénz kerülhet fejlesztésre, fogyasztásra, más szférákba. Már Széchenyiék is... A hazai piac védelme nem újkeletű. Már az 1840-es években a reformországgyűlések ellenzéki politikusai a hazai ipar fejlesztésének érdekében több nagybirtokost, céhlegényt, parasztot, polgárt és munkást állítottak maguk mellé. Kossuth Lajos igazgatása alatt 1844-ben megalakították a Védegyletet, amelynek tagjai kötelezték magukat arra, hogy nem vásárolnak importcikkeket külföldről, ha azt itthon is gyártják. E fogadalmukat akkor is megtartották, ha a külföldi termék olcsóbb volt, mint a hazai. A Védegylet működése alatt 142 vidéki fiókot nyitott, de mivel konkrét program híján a lelkesedés két éven belül lelohadt, maga Kossuth szüntette meg a társaságot. A következő évtizedekben is felfedezhetők apró csírái e törekvésnek, ám szervezett formát nem öltött. A XIX. század végétől aztán új lendületet vett ismét a hazai termékek vásárlására buzdító feliratok propagálása, a termékek gyártóhelyének feltüntetése, a magyar áruk minősítése. Például a Hungária márkanévvel jelzett cipősdobozra ezt a feliratot nyomtatták: "Magyar munkás készítménye, magyar haza reménysége!" Magyar pénzért magyar árut végy!" Még a számolócédulákon is próbálták a magyar öntudatot terjeszteni. Egy 1928-as számolócédulán ez olvasható: "Magyar tervet magyar észből, Magyar árut magyar kézből !. - Pártoljuk a magyar ipart ! Pártoljuk a magyar mezőgazdaságot !" Az 1930-as évektől virágzott a Hangya Szövetkezet. Érdekes kezdeményezés volt a termelés összehangolására, mivel termékeiket, illetve a mással gyártatott termékeiket "HANGYA" jelzéssel hozták forgalomba. Ez a "hangyás" gondolat lett talán az alapja a szövetkezeti boltok hálózatának, később a népboltoknak, majd ÁFÉSZEK szerveződtek és COOP-láncok, ma pedig a kereskedelmi hálózatok is jelen vannak a piacon. Hazai piacvédelem - ma Az 1960-as évek közepén minisztériumi támogatással jött létre a Kiváló Áruk Fóruma, amely a hazai termékek minőségét hivatott jelezni a csomagoláson. A fekete háromszöget tényleg csak a színvonalas gyártmányok dobozain, flakonjain, zacskóin tüntethették fel az előállítók, sokáig egyeduralkodó jel volt a piacon. Az utóbbi hónapokban már a nemzeti színekbe öltöztetett háromszög jelöli a kiváló magyar termékeket, néhány kávé zacskóján fedezhető fel. A KÁF - több, a kilencvenes évek elején alakult szervezettel együtt - a minőség hangsúlyozására törekszik. A termék eredetére a gyártók, kereskedők különböző egyedi jelölésekkel próbálják felhívni a figyelmet - ma már egyre többen. Szaporodnak a hazai mozgalmak, ám támogatottságuk még korántsem éri el a kívánatos szintet. A "Hazai termék, hazai munkahely" programot kereszténydemokrata szimpátiával indították el az előző választások idején. E mozgalom alapítványi keretek között működik, kb 50 hazai cég viselheti a jelzésüket, amely a magyar trikolorban elhelyezett H+H jelölés. Szintén az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) támogatását élvezi a Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék (REKMAT), amely ún. koronás védjegyet választott logojának. Piros mezőben zöld és fehér színek felhasználásával jelenítik meg a magyar koronát. Az IKIM törekvése szerint a nemzetközi piacon is e védjegy jelölné a magyar termékek igazolt minőségét. Hazai és külföldi kiállítások, bemutatók szervezésével, katalógus kiadásával foglalkozik a Magyar Árukat Támogató Alap, a MÁRTA. Mivel tevékenységük elég szűk és nem igazán propagált, erről eddig csak kevés információ áll rendelkezésre. Terveznek jelzést bevezetni, ám még nem ismert, hogy milyen célból. Mezei András író "találmánya" a Társaság a Keleti Piacokért Egyesület. Működéséről lehet tudni. Jelzést társaihoz képest nem vezetett be, a hazai gazdaság részvevőit inkább közvetlen segítséggel, többnyire közvetítői tevékenységgel látja el. Bár a társaság célja nem a megkülönböztető jelzés bevezetése, tagjai körében tevékenysége sikeres. A CET folyóiraton keresztül írások jelennek meg a hazai gazdasági és társadalmi összefogására buzdítva - "Magyarországért most ! Van kiút !" szlogennel. 1995-ben alakult a Vásárolj Magyarul Termékminősítő és Marketing Egyesület. Az egyesület alapító tagjai között volt a Magyar Áruk Klubja is. A Vásárolj Magyarul mozgalom a magyar gazdaság fejlődésének elősegítését tűzte ki célul. Szakszerű marketing-kommunikációs eszközökkel kívánják ösztönözni a fogyasztókat, hogy a külföldi árukkal szemben a hazai termékeket és szolgáltatásokat részesítsék előnyben. A termékek származásának meghatározására feltétel-rendszert vezettek be. Hol tartanak ezek a kezdeményezések?... A hazai termékekre vonatkozó egységes jelölés (logo, védjegy) azonban mind a mai napig nem jött létre. Hiányzik tehát egy átütő erejű, a termékek magyar eredetét hangsúlyozó program, amely aktív marketing-tevékenységgel segíti az egyes törekvések megvalósítását. E törekvés szervezett keretek közti koordinálása érdekében jött létre 1995. augusztus 1-jén a Magyar Áruk Klubja Egyesület (MÁK). Az egyesület céljai között szerepel a magyar árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban kialakult érték -(elő)ítélet javítása, a magyar termékek piaci fogyasztásának, keresletének fellendítése, a magyar termékek vásárlására vonatkozó vásárlási kultúra (tudat) kialakítása és ápolása, a magyar termékek versenyképességének javítása a bel- és külföldi piacon, az egyesület törekvéseinek kiterjesztése a termelők, a kereskedelem és a fogyasztók felé. A MÁK-tagokat - hazai gyártókat, forgalmazókat, kereskedelmi cégeket, és természetesen a fogyasztókat, erkölcsi támogatókat - gyűjti maga köré, akikkel együtt célkitűzéseit megvalósíthatja.
Hajrá, Hazai! Országimázs Mozgalom
|