magunkról sajtó hírek partnereink kapcsolat keresés vendégkönyv menü

 

 

Sajtó - Írások rólunk, sajtóközlemények | Írások rólunk

Észak Magyarországi Gazdaság-Kultúra-Tudomány 1997/12

"Elgondolkozva eszem a reggelimhez a Milli vaníliás krémtúrót, és közben azon gondolkodom, hogy hat igen, külföldön tudnak krémtúrót csinálni. Kiváló minőség, ízléses csomagolás és rajta a felirat: Hajdúböszörményi Sajtüzem. Ja, ez magyar termék? Akkor nem is olyan finom..."

Garai Ágnes (Observer Híradó)

Magyar Áruk Klubja (MÁK)

Az egyesület filozófiája:

A Magyar Áruk Klubja Egyesületet néhány magánszemély alapította abból az egyszerű felismerésből, hogy ha a hazai fogyasztó a magyar termékek vásárlását részesíti előnyben, az kihat azok minőségének és küllemének javulására, sőt hosszú távon a magyar gazdaság fejlődéséhez, munkahely teremtéséhez is vezethet. Ezáltal egy kedvező kép alakulhat ki a magyar termékekről a külföldi piacokon, és az ország imázsa is jelentősen erősödik. Legfontosabb feladat a társadalmi összefogás megvalósítása. Előzetes felméréseink (adatgyűjtés, megkérdezéses vizsgálatok) után egyesületünk ez év májusában "Hajrá, Hazai!" elnevezéssel piacvédelmi akciósorozatot indított, melyet a Magyar Áruk Klubja Egyesület kordinál. A mozgalom célja, hogy a magyar termelőket, kereskedőket és szolgáltatókat összefogva egységes kampányt szervez a honi ipar védelmére, és a fogyasztókat rendszeresen tájékoztatja arról, milyen lehetőségek rejlenek a hazai termékek vásárlásában. Egy ösztönös összefogást, önvédelmi reflexet kell kialakítani a gazdaság szereplőiben, és természetesen a vásárlókban is.

Mint civil szerveződés fontos számunkra, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kapjunk a médiában. Elsősorban az írott és elektronikus sajtóra van szükségünk a kampánysikeres megvalósításához. Az Önök segítségével egyre szélesebb fogyasztói kör értesülhet a Hajrá, Hazai! akcióról. Azt kell közösen elérnünk, hogy országosan "köz"-tudatba kerüljön a hazai piacvédelem fontossága. A gazdaság szereplőit, és főként a végső felhasználókat kell tájékoztatni, meggyőzni arról, hogy érdemes magyar termékeket vásárolni. Magyar termék vásárlásával a fogyasztó végső soron önmagán segít.

Az egyesület céljai:

- A magyar termékek piaci fogyasztásának, keresletének fellendítése
- A magyar termékek versenyképességének javítása bel- és külföldön
- Magyar áruk presztízsének, elismertségének visszaállítása, növelése
- Az ország imázsának ápolása
- A magyar termékek előtérbe helyezése, megismertetése a fogyasztókkal
- A fogyasztókban - a hazai termékekre vonatkozó - vásárlási kultúra kialakítása
- A kampány által a termék "reklámozása"
- A hazai piac fellendülése következtében szaporodnak a munkahelyek, emelkedik az életszínvonal

Az egyesület tevékenysége:

- Hazai piacvédelem megszervezése
- A fogyasztók vásárlási kultúrájának kialakítása
- Termelői tanácsadás, érdekvédelem
- Marketing, reklám és PR tanácsadás
- Vásárlói magazin - az egyesület piacvédelmi magazinja - tervezett kiadása
- Internet kommunikációs szolgáltatások (honlap tervezés, Internet marketing tanácsadás)
- DM akciók szervezése, több mint 250 000 céginformációt tartalmazó adatbázisunk felhasználásával (cég- és média adatbázis)

Mi tekinthető magyarnak...

1995. november 7-8-án a Nemzeti Termék, Nemzeti Szolgáltatás Konferencián olyan követelményrendszert dolgoztunk ki a magyar termékekre és szolgáltatásokra, mely a nemzetközi előírásokkal is összhangban van. Az alábbi követelményrendszert számos cég, szakmai szervezet, köztestület írásban dokumentálva elfogadta és az alkalmazást ajánlja.

1. Magyar terméknek tekintjük,
a.) azt a terméket, amelyet teljes egészében Magyarországon termeltek ki, termesztettek, tenyésztettek vagy állítottak elő,
b.) melynek előállításához felhasznált import anyagok, termékek vagy szolgáltatások aránya nem haladja meg a gyártelepi ár 49%-át.

2. Magyar szolgáltatónak tekintjük,
azt a gazdasági társaságot, társadalmi szervezetet vagy magánszemélyt, mely/aki min. 90%-ban magyar állampolgárokat foglalkoztat.

3. Magyar gyártónak tekintjük,
azt a gazdasági társaságot, vállalkozást, társadalmi szervezetet, alapítványt, amelyet Magyarország törvényeivel összhangban hoztak létre, magyarországi cégbíróság jegyzett be ill. magyar bíróság nyilvántartásba vett, és amelynek bejegyzett irodája, központi igazgatása vagy fő üzleti helye Magyarország területén van.

Már Széchenyiék is...

A hazai piac védelme nem újkeletű. Már az 1840-es évek reformpolitikusai, Kossuth és Széchenyi vezetésével elindítottak egy mozgalmat a honi ipar fejlesztésének, fellendítésének érdekében. Kossuth Lajos igazgatása alatt 1844-ben megalakították a Védegyletet, amelynek tagjai kötelezték magukat arra, hogy nem vásárolnak importcikkeket külföldről, ha azt itthon is gyártják. E fogadalmukat akkor is megtartották, ha a külföldi termék olcsóbb volt, mint a hazai. Konkrét program híján a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagyott, és a kezdeményezés 1-2 éven belül megszűnt. A következő évben is felfedezhetők apró csírái e törekvésnek, ám szervezett formát nem öltött.

A XIX. század végétől ismét új lendületet vett a hazai termékek vásárlására buzdító törekvések propagálása, a termékek gyártóhelyének feltüntetése, a magyar áruk minősítése, a hazai piac védelme. A Hungária márkanévvel jelzett cipődobozra ezt a feliratot nyomtatták:
-"Magyar pénzért, magyar árut végy"
-"Magyar munkás készítménye, Magyar haza reménysége"

A mai számla (nyugta) elődjén a számolócédulákon is próbálták a magyar öntudatot terjeszteni. Egy 1928-as számolócédulán ez olvasható:
-"Magyar tervet magyar észből, Magyar árut magyar kézből!"
-"Pártoljuk a magyar ipart! Pártoljuk a mezőgazdaságot!"

Az 1930-as évektől virágzott a Hangya Szövetkezet. A kezdeményezés célja az volt, hogy a termelés összehangolására a saját ill. a mással gyártatott termékeket "HANGYA" jelzéssel hozták forgalomba. Néhány felirat a csomagolásokról:
-"Hangya légyfogó tökéletes!"
-"A Hangya-Keserű: orvosság!"
-"Hangya irka közkedvelt!"

Ez a "hangyás" gondolat lett aztán az alapja a szövetkezeti boltok hálózatának, később a népboltoknak.

Hol tartanak "ma" ezek a kezdeményezések?

A származás feltüntetését napjainkban is sokan fontosnak tartják. Erre az alábbi megjelöléseket gyűjtöttük össze:
-"Gratulálunk! Ön vásárlásával nem csak egy jó minőségű termékre tett szert, hanem támogatott egy hazai készítőt is!" - FUT Kötőipari Vállalkozás
-"Köszönjük, hogy ezt a hazai terméket választotta!" - Egyesült Vegyiművek Rt. (Ultra)
-"Köszönjük, hogy hazai terméket vásárolt!" - Dr. Lőrinc (ragasztó)
-"Magyar áru, magyar műhelyből!" - Törekvés Faipari Szövetkezet (bútor)
-"Magyar találmány" - Balogh László (gabonaőrlemény)
-"Magyar termék" - CAOLA Rt - ION Hűtőszagtalanító - DYMOL Kft. - BRAVOS Kft.
-"Hazai termék" - Gyufaipari Kft. (minden terméken)
-"Magyar áru" - ZENTÓ Piért Kft. (egészségügyi papír)

A hazai termékekre vonatkozó egységes jelölés (logo, védjegy) azonban mind a mai napig nem jött létre. Hiányzik tehát egy átütő erejű, a termékek magyar eredetét hangsúlyozó program, amely aktív marketing-tevékenységgel segíti az egyes törekvések megvalósítását.

E törekvések szervezett keretek közötti koordinálása érdekében jött létre a "Hajrá, Hazai!" elnevezésű piacvédelmi akciósorozat, melyet a Magyar Áruk Klubja Egyesület felügyel.

Fontos-e a származás jelzése?

A Magyar Áruk Klubja felmérést végzett arra vonatkozóan, hogy a magyar gyártók és szolgáltatók esetében mennyire gyakori és változatos a vállalkozások magyar voltának jelzése.

A felmérés eredménye (152 000 vállalkozás alapján):

-2112 vállalkozás elnevezésében szerepel a "MAGYAR",
-1557 vállalkozásnál a "HUN, HUNGARO, HUNGARI/Y",
-13 vállalkozásnál a "HAZAI" olvasható a "cégtáblán",
-295 "PANNONIA" elnevezést tartalmazó vállalkozásnév létezik.

MEGKÉRDEZTÜK...

Ha választhatnak, magyar árut vesznek, vagy külföldit?
- magyart 36%
- külföldit 44%
- esetenként dönt 20%

Mi alapján tudják megállapítani egy termékről, hogy magyar vagy import?
- feliratozás 53%
- csomagolás 18%
- ár 7%
- egyéb 22%

Fontosnak tartják-e, hogy inkább magyar árut vásároljanak?
- igen 59%
- nem 41%

A Magyar Áruk Klubja médiatámogatói (A jegyzék folyamatosan bővül!)
1997. december 15.

ÁFÉSZ Magazin
The Budapest Sun
Budapesti Piac
Ceglédi Színes Extra
Cégvezetés
Délkelet-Nógrádi Hírharang
Délmagyarország
Délvilág-Szeged
Diákinfo
Dráva Rádió - Pécs
Dunaújvárosi Hírlap
Élelmezésvezető
Hajdú-Bihari Napló
Heti Világgazdaság
Hírmondó (Vasutas)
Humán Források
Ingatlanbörze
Jászkun Krónika - Szolnok
Kápé
Kamarai Közlöny - PBKIK Pécs
Kelet-Magyarország
Kereskedelmi Élet
Kereskedelmi Magazin
Képes Újság
Kisalföld
Kossuth Rádió Budapest
Kurázsi (a Magyar Hírlap Melléklete)
Magyar Nemzet
Magyarországi Telefax és Postafaxszámok Adattára
Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója Magyar Sajtó
Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója
Mercato Rádiós Magazin (Pécs, Mohács)
Mohácsi Rádió
Moment Média
Multi-Com-Press Internetes Magazin
MTI -Pécs
Napló-Veszprém
Népszava - Budapest
Observer Híradó - Budapest
Partner Közértheti Hetilap - Pécs
Petőfi Rádió - Budapest (Gordiusz Plusz)
Pécsi Extra
Pécsi Hasznos 1996, 1997
Piac ’97 Üzleti Folyóirat
Piactükör
Polgárőr Magazin
PR Herald
Privát Profit
Publikum Rádió Pécs
RÁBA (A Magyar Vagon. És Gépgyár Lapja)
Sajtóvilág
SANSZ
Szarvas és Vidéke
Tolnai Népújság
Új Dunántúli Napló
Új Kelet - Nyíregyháza
Új Magyarország
Új Néplap (Jász-Nagykun-Szolnok Megye)
Új Pest Megyei Hírlap
Új Unaloműző Rejtvényújság - Szolnok
Városi Televízió Pécs
Vörösmarty Rádió - Székesfehérvár
Zalai Hírlap
Zengő-Fordan Rádió - Pécs

Támogatóink, partnereink:

Cora Hipermarket Kft * Creative Power Bt * Duna-Dráva Cement és Mészművek Rt * Econerg Kft * Generalbroker Értékpapír Rt * Hajdútej Rt. * Infosys Bt * Immobilia Bt * Info Kft * Kovácsevics Pál vállalkozó * Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Klub * Mátradrog Kft * Mecsekfüszért Rt * MOL Rt * Möbius System * Observer Médiafigyelő Kft * OPTEN Kft * Paralell Kft * Pécsi Pezsgő Kft * Pserve Kft * R&M Intermontage Kft * Tigáz-Gepa Gyártó és Karbantartó Kft

 

vissza   lap tetejére

 

Hajrá, Hazai! Országimázs Mozgalom
Magunkról | Hírek | Sajtó | Partnereink | Kapcsolat | Vendégkönyv | E-mail
A honlap megtekintéséhez 800x600-as felbontás, 16 bites színmélység
valamint a Netscape Navigator vagy az Internet Explorer 4-es változata szükséges.
© Netmester Produkció 2000- Infocsoport | Alufelni