Észak Magyarországi Gazdaság-Kultúra-Tudomány 1997/12 "Elgondolkozva eszem a reggelimhez a Milli vaníliás krémtúrót, és közben azon gondolkodom, hogy hat igen, külföldön tudnak krémtúrót csinálni. Kiváló minőség, ízléses csomagolás és rajta a felirat: Hajdúböszörményi Sajtüzem. Ja, ez magyar termék? Akkor nem is olyan finom..." Garai Ágnes (Observer Híradó) Magyar Áruk Klubja (MÁK) Az egyesület filozófiája: A Magyar Áruk Klubja Egyesületet néhány magánszemély alapította abból az egyszerű felismerésből, hogy ha a hazai fogyasztó a magyar termékek vásárlását részesíti előnyben, az kihat azok minőségének és küllemének javulására, sőt hosszú távon a magyar gazdaság fejlődéséhez, munkahely teremtéséhez is vezethet. Ezáltal egy kedvező kép alakulhat ki a magyar termékekről a külföldi piacokon, és az ország imázsa is jelentősen erősödik. Legfontosabb feladat a társadalmi összefogás megvalósítása. Előzetes felméréseink (adatgyűjtés, megkérdezéses vizsgálatok) után egyesületünk ez év májusában "Hajrá, Hazai!" elnevezéssel piacvédelmi akciósorozatot indított, melyet a Magyar Áruk Klubja Egyesület kordinál. A mozgalom célja, hogy a magyar termelőket, kereskedőket és szolgáltatókat összefogva egységes kampányt szervez a honi ipar védelmére, és a fogyasztókat rendszeresen tájékoztatja arról, milyen lehetőségek rejlenek a hazai termékek vásárlásában. Egy ösztönös összefogást, önvédelmi reflexet kell kialakítani a gazdaság szereplőiben, és természetesen a vásárlókban is. Mint civil szerveződés fontos számunkra, hogy minél nagyobb nyilvánosságot kapjunk a médiában. Elsősorban az írott és elektronikus sajtóra van szükségünk a kampánysikeres megvalósításához. Az Önök segítségével egyre szélesebb fogyasztói kör értesülhet a Hajrá, Hazai! akcióról. Azt kell közösen elérnünk, hogy országosan "köz"-tudatba kerüljön a hazai piacvédelem fontossága. A gazdaság szereplőit, és főként a végső felhasználókat kell tájékoztatni, meggyőzni arról, hogy érdemes magyar termékeket vásárolni. Magyar termék vásárlásával a fogyasztó végső soron önmagán segít. Az egyesület céljai: - A magyar termékek piaci fogyasztásának, keresletének fellendítése Az egyesület tevékenysége: - Hazai piacvédelem megszervezése Mi tekinthető magyarnak... 1995. november 7-8-án a Nemzeti Termék, Nemzeti Szolgáltatás Konferencián olyan követelményrendszert dolgoztunk ki a magyar termékekre és szolgáltatásokra, mely a nemzetközi előírásokkal is összhangban van. Az alábbi követelményrendszert számos cég, szakmai szervezet, köztestület írásban dokumentálva elfogadta és az alkalmazást ajánlja. 1. Magyar terméknek tekintjük, 2. Magyar szolgáltatónak tekintjük, 3. Magyar gyártónak tekintjük, Már Széchenyiék is... A hazai piac védelme nem újkeletű. Már az 1840-es évek reformpolitikusai, Kossuth és Széchenyi vezetésével elindítottak egy mozgalmat a honi ipar fejlesztésének, fellendítésének érdekében. Kossuth Lajos igazgatása alatt 1844-ben megalakították a Védegyletet, amelynek tagjai kötelezték magukat arra, hogy nem vásárolnak importcikkeket külföldről, ha azt itthon is gyártják. E fogadalmukat akkor is megtartották, ha a külföldi termék olcsóbb volt, mint a hazai. Konkrét program híján a kezdeti lelkesedés hamar alábbhagyott, és a kezdeményezés 1-2 éven belül megszűnt. A következő évben is felfedezhetők apró csírái e törekvésnek, ám szervezett formát nem öltött. A XIX. század végétől ismét új lendületet vett a hazai termékek vásárlására buzdító törekvések propagálása, a termékek gyártóhelyének feltüntetése, a magyar áruk minősítése, a hazai piac védelme. A Hungária márkanévvel jelzett cipődobozra ezt a feliratot nyomtatták: A mai számla (nyugta) elődjén a számolócédulákon is próbálták a magyar öntudatot terjeszteni. Egy 1928-as számolócédulán ez olvasható: Az 1930-as évektől virágzott a Hangya Szövetkezet. A kezdeményezés célja az volt, hogy a termelés összehangolására a saját ill. a mással gyártatott termékeket "HANGYA" jelzéssel hozták forgalomba. Néhány felirat a csomagolásokról: Ez a "hangyás" gondolat lett aztán az alapja a szövetkezeti boltok hálózatának, később a népboltoknak. Hol tartanak "ma" ezek a kezdeményezések? A származás feltüntetését napjainkban is sokan fontosnak tartják. Erre az alábbi megjelöléseket gyűjtöttük össze: A hazai termékekre vonatkozó egységes jelölés (logo, védjegy) azonban mind a mai napig nem jött létre. Hiányzik tehát egy átütő erejű, a termékek magyar eredetét hangsúlyozó program, amely aktív marketing-tevékenységgel segíti az egyes törekvések megvalósítását. E törekvések szervezett keretek közötti koordinálása érdekében jött létre a "Hajrá, Hazai!" elnevezésű piacvédelmi akciósorozat, melyet a Magyar Áruk Klubja Egyesület felügyel. Fontos-e a származás jelzése? A Magyar Áruk Klubja felmérést végzett arra vonatkozóan, hogy a magyar gyártók és szolgáltatók esetében mennyire gyakori és változatos a vállalkozások magyar voltának jelzése. A felmérés eredménye (152 000 vállalkozás alapján): -2112 vállalkozás elnevezésében szerepel a "MAGYAR", MEGKÉRDEZTÜK... Ha választhatnak, magyar árut vesznek, vagy külföldit? Mi alapján tudják megállapítani egy termékről, hogy magyar vagy import? Fontosnak tartják-e, hogy inkább magyar árut vásároljanak? A Magyar Áruk Klubja médiatámogatói (A jegyzék folyamatosan bővül!) ÁFÉSZ Magazin Támogatóink, partnereink: Cora Hipermarket Kft * Creative Power Bt * Duna-Dráva Cement és Mészművek Rt * Econerg Kft * Generalbroker Értékpapír Rt * Hajdútej Rt. * Infosys Bt * Immobilia Bt * Info Kft * Kovácsevics Pál vállalkozó * Magyar Marketing Szövetség Agrár- és Élelmiszeripari Marketing Klub * Mátradrog Kft * Mecsekfüszért Rt * MOL Rt * Möbius System * Observer Médiafigyelő Kft * OPTEN Kft * Paralell Kft * Pécsi Pezsgő Kft * Pserve Kft * R&M Intermontage Kft * Tigáz-Gepa Gyártó és Karbantartó Kft
Hajrá, Hazai! Országimázs Mozgalom
|